A sok akvakultúra-faj közül úgy tűnik, hogy az angolnáknak komoly további lehetőségei vannak fejlődés Ázsiában. Az angolna nagyra értékelt tenyésztett faj, mivel magas piaci ár, magas hozam, magas túlélési arány és jól tanulmányozott patológia. A 19-ből anguilla fajok, a japán angolna (Anguilla japonica) és az európai angolna (Anguilla anguilla) Kelet-Ázsiában (főleg Japánban, Tajvanon és Kínában) a legfontosabbak, ill Európában (főleg Olaszországban és Hollandiában). A teljes angolnatermelés 1998-ban az volt 222 547 tonna, értéke 1,3 milliárd USD (FAO, 2000). A japán angolna beszámolói Japánban a teljes angolnatermelés mintegy 80 százaléka és a teljes fogyasztás mintegy 60 százaléka.
Japán angolnatermelése csaknem 40 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedben 38 885-rőlmetrikus tonna 1990-ben 22 836 tonnára 1999-ben. Ezzel szemben az angolnafogyasztás 1990-ben Japán folyamatosan nőtt az 1990-es 104 460 metrikus tonnáról 129 794 tonnára. 1999 (Satoh et al., 2001). A különbség a fogyasztás és a termelés között Japánban az angolnát import tölti be.
Tajvanon az angolna akvakultúrája az egyik legfontosabb akvakultúra-ágazat. Aztenyésztett fajok főként a japán angolna. Tajvan korábban az angolna fő szállítója volt a japán piacra. 1987 előtt Tajvan szállította a japánok több mint 90 százalékát éves import. 1993-ban Tajvan 49 547 tonnát exportált Japánba, majd csökkent azóta évente. 1999-ben a Japánba exportált angolna mennyisége 8765 tonnára esett vissza, ami a japán piacon a teljes fogyasztásnak csak 6,80 százalékát tette ki. tajvani angolna az akvakultúra, akárcsak japán megfelelője, elérte a növekedés csúcsát, és a hanyatlás időszaka (Liao, 1999, 2001).
A tajvani angolnatermelés visszaesését elsősorban az angolna növekedése okoztaaz akvakultúra Kínában és az üvegangolna árának ezzel együtt járó emelkedése. Az angolna akvakultúrája Kínában nőtt, mert a viszonylag olcsó munkaerő, valamint a műszaki és pénzügyi tajvani és japán befektetők támogatása. A kínai angolna akvakultúra területén van Fu-Chien tartomány partjairól Kuang-Tungba és más északi tartományokba terjedt (Shi et al., 1999). Kína angolnaexportja jelentősen nőtt az 1985-ös 3,55 százalékról 1999-ben a teljes angolnaimport 73,39 százaléka Japánban (1. táblázat). Teljes termelése sok magasabb, mint az összes többi ázsiai ország összesített termelése.
Tajvan, Japán és Kína a világ össztermelésének több mint 85.{1}} százalékát adja valamint a fogyasztás. Ráadásul ezekben az országokban az angolna akvakultúrája élesen versenyez a japán piacon. Az angolna akvakultúra versenyképességének eltolódása Tajvan, Japán és Kína nemcsak az angolnatermelés nyereségét befolyásolja, hanem befolyásolja is az érintett országok gazdasági fejlődése (Chou és Lee, 1993). Ezért a a kormányzatnak és az iparnak fel kell készülnie a versenyképesség ilyen változására.
Bár a hazai erőforrásköltség (DRC) megközelítést széles körben alkalmazták aa mezőgazdasági áruk versenyképességének elemzése, csak néhány tanulmány készült halászati termékeken a megbízható adatok gyűjtésének nehézségei miatt (Ling et al., 1999). A kutatás célja az alternatív költség és a fogalmak használata komparatív előnyök elmélete az angolna akvakultúra versenyképességének vizsgálatára Tajvan, Japán és Kína.
Az Atomerőmű és a Kongói Demokratikus Köztársaság versenyképességének értékelésében való felhasználásának eredményei azt mutatják, hogy a kínaiaz angolna akvakultúrája versenyelőnyökkel rendelkezik a tajvani társaival szembenJapán. Lee et al. (nyomtatás alatt), ha sikeres lárvanevelés van elérve, a KDK indexeinek értéke a vetőmagárak változásával módosul. Használata Az 1995–1999 közötti időszak átlagos termelési költsége alapján a KDK indexei legyen {{0}},35 –0,77, 0,52–1,15 és 0,29–0,50 Tajvanon, Japánban és Kínában , amely alacsonyabb lenne a jelenlegi KDK-mutatóiknál. Mivel a vetőmag kiadás hozzájárul a az angolna akvakultúra teljes termelési költségének nagy részét, ha Japán és Tajvan erre törekszik visszanyerni versenyképességét az angolna akvakultúra területén, technológiai fejlesztésre van szükségük a mesterséges szaporítás fejlődése.
